van valami felemelő abban, ahogy az ember a legnagyobb szarkupac kellős közepén szemeit egyetlen, a többiek számára láthatatlan pontra emeli, erőt merít, még egy nagyot szippant a szarszagos levegőből és nekivág.
köszönet, égiek!
van valami felemelő abban, ahogy az ember a legnagyobb szarkupac kellős közepén szemeit egyetlen, a többiek számára láthatatlan pontra emeli, erőt merít, még egy nagyot szippant a szarszagos levegőből és nekivág.
köszönet, égiek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vrolee 2010.11.18. 09:42:45